Kezdjük az elején; menjünk vissza a kályhához. Sőt, még korábbra: az ősember barlangjában ropogó tűzhöz. Ha kihagynád ezt az eszmefuttatást, nyugodtan görgess lejjebb, hogy megtudd, miért és hogyan érdemes ingyen energiára váltanod.
Óriási dolog volt az emberiség számára, amikor kb. 400 ezer évvel ezelőtt egyszer csak meg tudott gyújtani egy darab valamit. Az égésből keletkező energiával meg tudta sütni a vacsoráját, fűtötte vele az odúját. Mérhetetlen civilizációs előrelépést jelentett a tűz megszelídítése. A technológia természetesen rengeteget változott az évezredek során, de a lényeget tekintve ma is így megy.
A különbség annyi, hogy nem (csak) frissen kivágott fát égetünk, hanem olyan fákat és erdőket is amik évmilliókkal ezelőtt kerültek a föld alá és ott kőszénné, kőolajjá vagy földgázzá alakultak. Ezeket nevezzük fosszilis tüzelőanyagoknak.
Hogy kerül az energia a fába?
A napsugárzásból. A növények a nap energiájának, víznek és a levegő széndioxidjának felhasználásával a fotoszintézis során olyan szénláncokat alkotnak, amik szabad levegőn éghetőek és égésük során a lekötött napenergia újra felszabadul és hő formájában hasznosul. Ez remek! Viszont, van egy kis probléma ezzel a módszerrel.
Mi a gond a fosszilis tüzelőanyagokkal?
A frissen kivágott fával és növényekből készült tüzelőanyagokkal (biodízel, bioetanol) nincs gond, hiszen ezek olyan szenet tartalmaznak, amelyek pár évvel azelőtt még a légkörben keringő széndioxidban voltak jelen. Ezek elégetésével “csak” visszajuttatjuk a szenet a légkörbe, nem adunk hozzá többletet.
A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor az a gond, hogy a föld alatt kötött formában jelen levő szenet egy olyan földtörténeti korban levő őserdő és ősóceánban élő algatömeg kötötte meg, ami akkor élt a földön, amikor az még az emberi civilizáció számára élhetetlen volt. Ekkoriban a légkör széndioxid tartalma sokszorosa volt a mainak és a klíma sem hasonlított a mostanira.
Könnyen beláthatjuk, hogy a globális felmelegedés (legalábbis az ember által okozott része) nem más, mint hogy az emberiség a saját energiaszükségletének a kielégítése céljából a földfelszín alatt elraktározott szenet juttat vissza a légkörbe. Ez egy olyan földtörténeti állapot felé tolja a Föld klímáját ami egyre kevésbé alkalmas az ember számára.
A hőenergia tehát, közvetve vagy közvetlenül, mindig is a Napból jött. A Föld viszont csak akkor vált lakhatóvá az emlősök és köztük az ember számára, amikor évmilliók során elegendő széndioxid került kötött formában a földfelszín alá ahhoz, hogy kellően lecsökkenjen a hőmérséklete. A fosszilis tüzelőanyagok égetése nem fenntartható folyamat, a Föld klímáját megváltoztatja.
Öröm az ürömben, hogy ennek ára van, és senki se teheti meg, hogy ezeket korlátlan mértékben pazarolja.
Mi a megoldás?
A megoldás ma már kézenfekvő, de ehhez tudnunk kell valamit:
A földfelszínt érő napsugárzás bőségesen elegendő ahhoz, hogy az emberiség minden energiaigényét kielégítse. Mégis, mennyi ez a napenergia?
A válasz hihetetlen. A teljes szárazföldet érő napsugárzás 5 perc alatt fedezi a teljes emberiség éves(!) energiaszükségletét.
OK, a földfelszín óriási, de ebből talán jól látszik, hogy az emberiség számára rendelkezésre álló napenergia sokkal több, mint amennyire valaha is szüksége lehet. Ez jó hír!
Ebből nyilvánvalóan következik, hogy sem a közlekedéshez, sem az ipari, sem pedig a háztartási energiaszükségletünk kielégítéséhez nem lenne másra szükség, csak a nap energiájára és annak minél hatékonyabb felhasználására. És mégis, az egyszerű utat választjuk: égetjük amit csak tudunk.
Ez azonban sokaknak sokba kerül – a gyerekeinknek pedig még többe.
Kinek éri meg napenergiára váltani?
Mikor éri meg váltani?
Sokan vélekednek úgy, hogy néhány éven belül jelentősen csökkenni fog a napenergiát hasznosító berendezések ára – és kihúznak gázzal egy pár évet. Ez a logika érthető, de hibás.
Miben tud segíteni a Designworks?
Mi az EnergyLAB-nél abban tudunk segíteni, hogy
- ingatlanod energiafelhasználása lényegesen csökkenjen, és
- akár pusztán a nap energiájával fenntartható legyen.
A “hogyan” jóval összetettebb annál, mint hogy “rakjunk a tetőre napkollektort”.